Egy régebbi Nógrádi mentett kiskutya csapat (Mandy, Merlin, Monty, Mickey, Melody, Marcus, Memphis) legnagyobb tesója volt Marcus, akit először örökbefogadtak pár hónapos korában, majd visszakerült hozzánk egy éves kora körül és aztán csodálatos szerencsével egész hamar újra gazdira talált.
Tapasztalat kutyás családba került, ha vannak is problémák vele, tudják kezelni, értik a kutyus jelzéseit és alkalmazkodnak hozzá. Ez hiányzik sok gazdinál aki visszahozza a kutyusokat, Mokka gazdijainak nagyon hálásak vagyunk amiért ténylegesen tettek/tesznek erőfeszítéseket Mokka tanítására és azért is, hogy ilyen teljes és boldog életet élhet a kutyus igazi családtagként!
„Kedves Herosz!
Egy éve hoztuk el tőletek Marcust, aki nálunk a Mokka nevet kapta.
Mokka nagyon okos, kedves, bátor, karakán kutyácska. Eredetileg kinti tartásban gondolkodtunk, de amilyen jól viselkedett a lakásban, nagyon hamar levett minket a lábunkról, és elsősorban benti kutya lett belőle. Ez nyilván az első családja érdeme, akik nagyon sok mindenre megtanították, amit ezúton köszönünk nekik.
Könnyen és szívesen tanul, a kutyaiskolában is brillírozott, eleinte még az első családból hozott tudásával, de az új dolgok is nagyon mentek/mennek neki. A séta még nem problémamentes, mert mindenre vadászik, úgyhogy csakis pórázon lehet vinni, és előre fegyelmezni kell a kutyás portáknál. A macskák különösen lázba hozzák, de a lakásban a mi cicánkkal és a lányom néha nálunk
vendégeskedő cicájával teljesen jól összefér. Igaz, a mi macskánk nem bratyizik, hanem elég távolságtartóan viselkedik vele, de nem fél tőle. A lakásban lehetőleg oda fekszik, ahová besüt a nap, néha bekucorodik a lábamhoz az asztal alá, amikor dolgozok.
Mokka motorra, biciklire nem reagál, buszon is jól viselkedik, a
mennydörgéstől, távoli (lőtéri) puskaropogástól nem fél, szilveszterkor (persze bent volt) kicsit sem izgatta a kinti durrogás.
Rájöttünk, hogy amit először támadásnak véltünk más kutyákkal szemben, az részéről csak durva játék; nem finoman közelít más kutyákhoz, hanem lerohanja őket, és játék közben borzolja a szőrét és morog. Ez persze nem minden kutyának (és gazdának) jön be, de azért akadt jó néhány pajtása. Eleinte nagyon szeretett más kutyákkal bandázni, de mióta felnőtt lett, teljesen ráizgult a labdára, és csak az érdekli a futtatón is, viszont szerencsére nem verekszik érte vagy miatta, ha egy másik kutya elhappolja a lasztit.
Köszönjük Nektek Mokkát!”
